Jogi és gyakorlati útmutató a környezetvédelmi ügyekben való közösségi részvételhez

cikk (1) bekezdése szerint “a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. [...] A társadalom egésze, csoportjai és az egyének a hatásviselői a környezeti ártalmaknak, ezért nem mellőzhető a bevonásuk az ezzel kapcsolatos döntések, jogalkotási aktusok előkészítésébe, a döntések meghozatalába, a döntés megvalósulásának ellenőrzésébe. [...] Az ügyfelet megilleti a jog a tisztességes ügyintézéshez, a törvény előtti egyenlőséghez, a meghatározott határidőben történő döntéshozatalhoz, az anyanyelv használatához, a nem jogszerű eljárással okozott kár megtérítéséhez, a tájékoztatáshoz, az iratbetekintéshez, a nyilatkozattételhez vagy annak megtagadásához, és a jogorvoslathoz. [...] Az ügyféli jog megnevezés a közigazgatási gyakorlatban alkalmazandó kifejezés, ezt a szóösszetételt gyakran használják a perindítási jogosultságra is, melynek szabályozása talán kevésbé lényeges kérdés, mint a közigazgatási ügyekben az ügyféli jog, hiszen a perindítási jogosultság részben arra a feltételre épül, hogy valaki a közigazgatási pert megelőző időszakaszban az ügy közigazgatási szakában. [...] A felsorolt jogosultságok közül a gyakorlatban a legtöbb jogérvényesítési kérdést a tájékoztatáshoz, az iratbetekintéshez, illetve a jogorvoslathoz való jog gyakorlása és annak korlátai vetik fel, ugyanakkor az első és legfontosabb lépcsőfok a jogok érvényesítésében magának az ügyféli jogállásnak a megszerzése.